Minden út Budapestre vezet

Rekordév lett 2024

Soha nem nyaralt annyi magyar az országhatáron belül, és nem látogatott annyi külföldi turista hazánkba, mint tavaly – közölte lapunkkal a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). Mint írták, minden korábbinál több, 18 millió vendég – 9,3 millió belföldi és 8,7 millió külföldi – érkezett a magyarországi szálláshelyekre 2024-ben, csaknem 11 százalékkal megfejelve a 2023. évi, ugyancsak kiemelkedő eredményt. A vendégek 52 százaléka érkezett belföldről, 48 százaléka külföldről.

Az MTÜ szerint a magyar főváros világbajnok teljesítményt nyújtott a külföldi turisták számának emelkedésében: 2024-ben a számuk 24 százalékkal nőtt. 2022-ben 3,6 millió, 2023-ban 4,5 millió, 2024-ben pedig 5,6 millió külföldi vendég járt Budapesten. 

Parlament, piacozás és fürdőzés

A nemzetközi vendégéjszakák 70 százalékát Budapesten az  V., a VI., a VII. és a VIII. kerületben töltötték el a turisták 2024-ben, átlagosan 61 ezer forintot költve a szálláshelyeken. A külföldi vendégéjszakák 56 százalékát szállodákban regisztrálták, és népszerűek voltak a magán- és egyéb szálláshelyek is, ezek 36 százalékot tettek ki. A közösségi szálláshelyek részesedése a külföldi vendégéjszakákból 7, a panzióké 1 százalék volt a fővárosban.

A budapesti attrakciók közül a külföldiek legtöbben az Országháznál, illetve környékén, a Margitszigeten, a Központi Vásárcsarnoknál és vonzáskörzetében, a Szent István-bazilikánál és a Széchenyi gyógyfürdőnél fordultak meg tavaly. 

A legtöbb turista brit, német és amerikai

A külföldi vendégek budapesti száma alapján a küldő országok sorrendje a következőképp alakult. 2022-ben az első helyen az Egyesült Királyság végzett, majd Németország, az Amerikai Egyesült Államok, 
Románia és Olaszország következett. A legtöbben 2023-ban is britek érkeztek, őket követték a németországi, az olaszországi, az amerikai és a romániai lakosok. Tavaly az előző évihez képest az első négy helyen nem volt változás, az ötödik helyre viszont feljöttek a spanyolok.

A Condé Nast Traveller utazási magazin brit kiadásának olvasói tavaly 

Előbbi kategóriában második helyezést ért el, csupán Stockholm kapott jobb számokat, utóbbiban pedig a hatodik lett Milánó, Berlin, Bécs, Stockholm és Valencia mögött.

***

Túlturizmus – egy Magyarországon még ismeretlen jelenség, amellyel az utóbbi években több népszerű turisztikai desztinációnak számító város küzd Európában. Olaszországban Velence a világon elsőként vezetett be belépőjegyet a városba, Róma pedig tavaly közölte, hogy a jövőben a Trevi-kút megtekintése fizetős lehet. Pompeji napi 20 ezer főben maximálta a látogatók számát, és bevezette a névre szóló belépőjegyet is, miután tavaly nyáron több mint 4 millió fővel rekordot döntött a régészeti park látogatottsága. Horvátországban Dubrovnikban turizmusadót vezettek be, így április és szeptember között minden ott töltött éjszakáért 2,65 eurót kell fizetni, Görögországban pedig 2023 szeptembere óta napi 20 ezer főre korlátozzák az Akropolisz látogatóinak számát.

Bár Budapest itt még nem tart, tény, hogy az utóbbi időben özönlenek a turisták a magyar fővárosba. Az előző oldalakon közölt adatokon túl már az idei év is erősnek ígérkezik: a Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint 2025 februárjában tovább erősödött a turizmus, a legdinamikusabb növekedést Budapest és a Balaton térsége mutatta. A Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján a fővárosba 24 százalékkal több látogató érkezett, mint egy évvel korábban.

A McKinsey & Company tavaly nyáron bemutatott tanulmányában részletesen írt a Budapest iránti fokozott érdeklődésről és a kilátásokról. „Magyarország az egyik nyertese volt a nemzetközi turizmus erősödésének: 2008 és 2019 között az idegenforgalom hozzájárulása a magyar GDP-hez 1 százalékponttal nőtt, míg az átlagos növekedés európai szinten mind-
össze 0,2, globális szinten 0,5 százalékpontnyi volt. Ráadásul a magyar főváros a mostaninál is többet profitálhatna a nemzetközi turizmusból, amely az Oxford Economics előrejelzése szerint 2030-ig évente 7,5 százalékkal fog növekedni.

A McKinsey & Company hangsúlyozza: a főváros növekedési potenciáljának kihasználása nemzet-
gazdasági szempontból is fontos, hiszen 

A növekedési potenciál kihasználásával a főváros előrébb léphetne a nemzetközi ranglistákon – állapítja meg a tanácsadó vállalat.

A tanulmány konkrét javaslatokkal él például arra vonatkozóan, hogy Budapest tegyen többet turisztikai célpontjai népszerűsítéséért. Felhívja a figyelmet arra, hogy fővárosunk nagyjából ugyanannyi utazással kapcsolatos Google-keresésben jelenik meg, mint mondjuk Bécs és Prága, viszont itt legalább 
30 százalékkal kevesebb külföldi látogatót regisztrálnak. Budapestre a nagy potenciálú forráspiacokról, például Németországból, az Egyesült Államokból és Franciaországból is kevesebb látogató érkezik, mint a két említett városba, és kevesebb járatot kínál közép- és hosszú távú útvonalakon: a budapesti repülőtér 32 célállomást szolgál ki, szemben az 53,4-es átlaggal.

A jelentésben megemlítik: 

s ehhez nagy kapacitású szállodákat kell építeni, emellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prémiumutazókra, akik a globális turisztikai piac egyre növekvő szegmensét képviselik. A CBRE kereskedelmi ingatlanszolgáltató és befektetési vállalat elemzése egyébként arra mutatott rá, hogy idén kilenc hotellel és 800 szobával bővül Budapest szállodai kínálata. A főváros tavaly három új hotellel lett gazdagabb, s a következő években további 3700 szoba kerülhet piacra részben irodaházból kialakított hotelekben.

Nyitókép: Shutterstock